Ha DSLR gép vásárlása előtt állsz, akármilyen gyorsan is tudsz máskor döntéseket hozni, itt meg fogsz állni gondolkodni. Nem fogok abba bele menni, hogy melyik márka a legjobb, hiszen a legtöbb ugyanazt nyújtja, ezt mindenki maga döntse el, melyik a legszimpatikusabb. 

Mi a helyzet az objektívvel?
Szinte mindenhol kitben (is) árulják a gépeket, azaz bizonyos felárért egy objektívet is kapsz a vázhoz. A standard kit lencse a legtöbb márkánál a 18-55mm-es, általában f/3.5-5.6 fényerővel rendelkező darab. Az a legnagyobb gond ezekkel az objektívekkel, hogy egyszerűen nem jók. Nyilvánvalóan, ha eddig kompakttal lövöldöztél, így is hatalmas ugrás lesz, de nem kell hozzá sok idő és már is kinőtted az objektívet. A 18mm-es kezdő gyújtótávolsággal rendelkező objektíveknek a legnagyobb előnye a nagy látószög, aztán ebben ki is merült. Portrézásra nem a legjobb, az 55mm máshoz kevés, ergo ezt az objektívet nagy valószínűséggel nem nagyon fogod elővenni, miután már sikerült egy, vagy több új lencsét beújítanod. Ezért is mondom azt, hogy szerintem kezdetnek felesleges 18-55ös objektívet venni. A 18-105ös, illetve a 18-135ös objektívekkel már más a helyzet, nagyobb gyújtótávolságon már szépen mossák a hátteret, illetve több mindenre használhatók. Ezek nyilván többe is kerülnek.

Mit javasolnék?
Az objektív választás nyilván attól is függ, mit akarsz majd fotózni, de én akkor is egy fix 50mm-est, f/1.8as fényerővel ajánlanék első obinak. Hogy miért? Egyrészt ez az objektív nagy eséllyel később is meghatározó eleme lesz a fotóstáskádnak. (mivel a vázakat cserélgetheted, de az objektív szinte örök) Legalábbis portrézáshoz, tárgyfotózáshoz, virágokhoz-növényekhez, házi kedvencekhez mind-mind tökéletesen megfelel. Ráadásul van a fix objektíveknek egy olyan jó tulajdonsága, hogy gondolkodásra késztetnek. Nem csak beállsz valahova egy zoom-objektívvel és lövöldözöl mindenfélét, hanem közelebb kell kerülnöd a témához.
Ha nem szeretnél lemondani a zoom adta lehetőségekről és a fényerő sem annyira érdekel, akkor egy 18-200ast, vagy akár a fent említett 18-105ös, illetve 18-135ös lencséket ajánlanám. Az a jó ezekben, hogy az egészen nagy látószögtől kezdve, portrézáson át, kisebb telének is beillenek. Egy 18-200as obival akár már madarakat, illetve más, nehezebben elérhető dolgokat is lehet fotózni. Utazáshoz, vagy csak ha szeretnél egy mindenes obit, ezek tökéletesek.

Melyek azok az objektívek, amiket előbb-utóbb be akarsz majd szerezni?
Ez is attól függ, ki mit fotóz. Aki szereti a természetet, azért hamar kiabálni fog egy 70-300as, vagy annál nagyobb teleobjektív. Aki imád portrézni, az egy fix 85mmes f/1.8as obiról fog álmodni. De egy biztos: egy jó felszerelésben van egy nagylátószögű (mondjuk 18mm vagy 28mm-es), egy fix, lehetőleg nagy fényerős obi és igény szerint egy zoom objektív.

Mi a helyzet a vázzal?
Hoppá, a gépek még szóba sem kerültek. Hogy miért? Mert szinte teljesen mindegy, milyen vázzal indítasz. Egy kezdő igényeit szinte bármelyik belépő szintű DSLR gép kiszolgálja, főleg a mostaniak. Így aképpen válassz, melyik áll jobban a kezedre, melyik márka szimpatikusabb.

Új gép vásárlás előtt mindenki szereti megnézni a gép műszaki adatait, ám sok olyan dolog akadhat a felsorolásban, amit nem ért, vagy nem ismer az ember. Íme egy példa az ilyen adalapokra: link . Ez az én fényképezőgépem adatlapja és ezen keresztül fogom megmutatni, melyik pont mit jelent. Elég hosszúra sikeredett, a legfontosabb dolgokat vastagbetűsen kiemeltem. 

• Kategória
  Ide nyilván az kerül, hogy milyen típusú géppel állsz szemben. Sokféle lehetőség lehet, lehet kompakt, lehet ultrazoom, cserélhető objektíves tükör nélküli fényképezőgép, bridge.
• Váz jellege
  A belépő kategóriájú DSLR gépek általában műanyag öntvényes vázak, a drágább, erősebb fényképezők pedig már magnéziumöntvényből készülnek, valamint léteznek csepp és porálló vázak is.
• Felbontások
  Azt hiszem, ez magától értetődő. Beállíthatod, hány megapixellel, mekkora felbontásban készítesz képet.
• Képarány
  A legtöbb tükörreflexes fényképezőgépnek 3:2es képaránya van, kivéve az Olympust, ami 4:3os.
• Érzékelőlapka pixelszáma
  Ez azt jelöli, mekkora felbontásban képes képeket készíteni a fényképezőgép.  Ám ez nem a valós pixelszám a legtöbb esetben.
• Érzékelőlapka mérete
  Ha DSLR géped van és leveszed az objektívet, megnézheted az érzékelőlapkát. Ennek a miliméterben megadott nagysága a pl. 23,6x15,8. Erre is a minél nagyobb, annál jobb elv szokott érvényesülni. Pl. egy fullframe váznál, mint a Nikon D800, az érzékelőlapka 35,9x24 mm.
• Érzékelőlapka típusa
  Lehet CCD és CMOS. Az érzékelőlapka feladata, hogy az objektíven beáramló fényt digitális jelekké alakítsák. Valójában a két típus azonos alapokon nyugszik, kialakításban különböznek.
• Effektív pixelek száma
  Ez adja a valós pixelek számát, amivel a fényképezőgép dolgozik. A megapixel a digitalizáló mátrixban lévő függőleges oszlopok és vízszintes sorok összeszorzása. Egy megapixel 1.000.000 képpontot jelent.
• Színszűrő
  Azt jelöli, mint színteret használ a fényképezőgép. A színtér a színek ábrázolására használt virtuális koordináta-rendszer.
• Érzékenység
  A szenzor érzékenysége a fényre. ISO érték szerint szokás megadni, de előfordul, hogy ASA-ként emlegetik. A skálán a kétszeres érték kétszeres érzékenységet jelent. Pl. így: 100, 200, 400, 800. Felemelt ISO értékkel kevésbé jó fényviszonyok között is tudunk világos képet készíteni.
• Zoom
  Cserélhető objektíves gépeknél ez ugye az objektívtől függ. A zoom a változtatható gyújtótávolságot jelenti. A zoom lencsék gyújtótávolsága mindig két konkrét érték közt helyezkedik el. 
• Digitális zoom
  Ilyen csak kompakt gépeken van és jelentős minőségromlást eredményeznek.
• Automatikus élességállítás
  Az a fajta élességállítás, mikor az exponáló gomb félig lenyomásával a gép állatja az élességet az adott témára. 
• Kézi élességállítás
  Ez a kompakt gépeken nem jellemző, inkább csak a komolyabb bridge és persze a DSLR gépeken elérhető funkció. Az élességállító gyűrű tekerésével magad állíthatod be az élességet.
• Élességállítás módja
  Ez szoftveresen be van programozva a fényképezőgépbe, gépenként változó.
• Közelpont normál élességállításnál
  Az objektívtől függ, de pl, ha 50 cm, az azt jelenti, hogy normál állásban 50 cmrre tud a legközelebb fókuszálni. 
• Közelpont makró módban
  Kompaktokra jellemző, ugyanaz, mint ami az előbbi pontban volt. DSLR géppel makrózni csak makró objektívvel, vagy makró konverterrel, illetve makró lencsével lehet.
• Fehéregyensúly állítás
  Itt megnézheted, hány előre beállított fehéregyensúly fajta közül választhatsz. Profibb gépeken a fehéregyesnúly finomhangolható Kelvin értékben.
• Fényerő
  Az objektívtől függ, kompakt gépeken a standard általában f/2.8-f/5.6 közt szokott lenni. Ez azt jelenti, hogy legkisebb gyújtótávolságon a legnagyobb a fényerő és a zoommal arányosan csökken a fényerő. 
• Legszűkebb blende
  Ez is objektívfüggő, kompaktokon f/11 körül szokott lenni. 
• B záridő
  A B, azaz Bulb záridő által olyan hosszú exponálási időket használhatunk, amilyeneket csak szeretnénk. Az expo gomb nyomva tartásával használható. Kompakt gépeken ilyen funkció nincs. 
• Leghosszabb záridő
  DSLR gépeken ez 30 mp, kompakt gépeken változó. Általában 6 és 8 mp között szokott lenni.
• Legrövidebb záridő
  A legrövidebb 1/8000 mp, de sok gépen ez "csak" 1/4000 mp. Kompaktokon ennél hosszabb, általában 1/2000 szokott lenni a maximum.
• Beépített vaku
  Kompaktokon sokszor beépített, DSLR és erősebb kompaktoknál felugró vaku van.
• Vaku hatótávolsága (v. kulcsszáma) 
  A kulcsszámból ki lehet számítani, hogy egy adott távolságnál milyen rekeszérték adja a helyes expot. A kulcsszámot el kell osztani a vaku és a téma távolságával. 
• Külső vakucsatlakozás fajtája
  Ez a vakupapucs, azaz a vakupapucs segítségével rendszervakut csatlakoztathatunk a géphez. A szinkronidő pedig a legrövidebb megvilágítási idő villanófény segítéségével. 
• Vakumódok
  A beépített vaku módjai, gépenként változó.
• Expozíció korrekció
  A gép által mért adatok alapján automatikusan beállított rekesz és záridő manuális utána állítása.
• Fénymérés
  Kiválasztható fénymérési módok. Így a gép saját magának állítja be a záridőt, illetve, ha olyan módban vagyunk, minden mást.
• Blende előválasztás
  Azaz van-e lehetőség a manuális blende beállításra. Kompakt gépeken nincs, bridge és DSLR gépeken igen. 
• Záridő előválasztás
  Ugyan az, mint a blende előválasztásnál.
• Szűrőméret
  Objektívtől függ, kompakt és néhány bridge gépre nem lehet szűrőt tenni, mert zoomolásnál az objektív szélessége változik.
• Adapter szükséges az előtétlencséhez
  Bizonyos kompakt gépekhez gyártanak adaptereket, amik által használhatók szűrők.
• Sorozatfelvétel
  Hány kép/másodperc gyorsasággal képes a gép sorozatfeltévelt készíteni, illetve hány .jpeg és .nef (raw) képig mehet egy sorozat.
• Videó maximális felbontása
  HD, vagy FullHD, illetve egyébként felbontások, ha van rajta videófunkció.
• Automatikus sorozatok
  Például HDR képekhez, vagy különböző fehéregyensúllyal való fotózáshoz. 
• Egyéb videóformátuk
  Megmutatja, milyen formátumban menthető még el a videó.
• Távirányító
  Azaz távkioldó. :) Kompakt gépekhez nincs, bizonyos bridge gépekhez van. Illetve DSLR gépekhez. Hosszú záridőkhöz, vagy csak a kényelem kedvéért használhatóak.
• Videó kimenet
  Különböző kimenetek, amik segítségével egyből a tvhez kapcsolhatjuk a gépet és lejátszhatjuk őket.
• Belső memória
  Ez általában nagyon kevés, DSLR gépekben nincs is.
• Memória bővítés jellege
  Itt adják meg, milyen memóriakártya kell a gépbe.
• Veszteségmentes formátum
  Ez a raw formátumot jelöli, kompakt gépeken nincs ilyen.
• Tömörített formátum
  Ez a .jpeg formátum, minden gépen van ilyen. 
• Tömörítési fokok
  A Basic képek kevesebb helyet foglalnak, mint a Fine képek, de rosszabb a minőségük. Minden gépen beállítható.
• Kereső
  DSLR és bridge gépeken az LCD felett található kis üveg, amibe belenézve komponálhatjuk meg a képet és készíthetjük el. Bridge gépekben EVF van, ami a kicsinyített mása annak, amit az LCD képernyőn látsz. Ezek sokszor a szemnek zavaróan kicsi méretben jelennek meg, de azért használhatóak. DSLR gépekben az objektív által látott valós képet láthatjuk, gépenként változó, de egyébként nagy méretben. 
• Kijelző
  Az LCD kijelző a gép hátulján és annak inchben megadott felbontása.
• Csatlakozás a számítógéphez
  Az USB csatlakozás fajtája.
• Akkumulátor
  A géphez való akksi fajtája és és erőssége. 

Talán ez az egyik legtöbb türelmet igénylő munka, ha fotózásról van szó. Jó, nyilván a vadfotózáshoz nem hasonlítható, ez más miatt nehéz. Nehéz egyetlen képből jót alkotni, a profik sok-sok képet csinálnak, amit Photoshopban összeolvasztanak egy képpé. Ezzel én még egyelőre nem kísérleteztem, de így igazán szép eredményeket lehet elérni, a Googleban rengeteg ilyet lehet látni.

Sajnos itt a kompakt gépek nem igazán rúgnak labdába, olyan bridge gépekkel érdemes próbálkozni, amin van B záridő és esetleg nem annyira zajos a képük minimum iso800-on.

Mi kell a csillagfotózáshoz?
A legfontosabb egy állvány. Persze, ha nincs állványod, próbálkozhatsz úgy is, hogy csak szimplán az objektívvel felfelé fordítva leteszed a földre a géped és úgy exponálsz. Viszont a jó csillagfotókhoz érdemes valamit az előtérbe komponálni. Egy fát, egy épületet. Továbbá jól jöhet egy vezetékes távkioldó is, a hosszabb expokhoz. Ilyet az Ebayen elég olcsón beszerezhetsz bármilyen géphez.

Hogyan állítsd be a géped?
M, azaz manuális módba rakd. A fehéregyensúlyt érdemes auto-ra állítani, ezt az A, vagy AWB jelöli. A lehető legtágabb rekesszel próbálkozz. A fókusz legyen manuális és tekerd végtelenre. Az érzékenységet (isot) annak tekintetében állítsd be, milyen hosszú exponálási időt szeretnél. Általában a rövid expok javasoltak, mivel a Föld forog, ezért már 30 másodperces exponál is elmozdulnak a csillagok sajna. Ezért aztán az isot fel kell tolni addig, ameddig csak lehet és még nem túlzottan zajos a kép. Én iso1600-on fotóztam tegnap este, az még az én gépemen nem annyira durva. Ehhez blendétől függően 13 és 20 másodperc között állítottam be a záridőt. Tapasztald ki, úgy lesz a legjobb.

Mik lehetnek a zavaró tényezők?
Lehetőleg olyan helyen készíts képet, ahol nincs fényszennyezettség, azaz utcalámpák mellett semmiképp se próbálkozz. A Hold fénye is bezavarhat, azt is kerüld inkább. Ha belekomponálsz a képbe egy fát, vagy épületet, először próbáld ki, mennyire látszik a képen. Ha nem látszik, érdemes pár másodpercen keresztül körbevilágítani egy elemlámpával a fát, hogy kapjon egy kis fényt a képen. Ehhez viszont a fehéregyensúlyt a lámpafényhez mérten állítsd be, ha nagyon sárgás a fénye, állítsd izzós fehéregyensúlyra. De ezt is jobb kitapasztalni, mert gépenként változó lehet. 
A másik a zavaró tényező, ami hirtelen nem is jutna az ember eszébe, a szúnyogok. Mindenképp fújd be magad rovarriasztóval, mert nagyon idegesítő tud lenni, ahogy betámad 20 szúnyog a sötétben. Ha a kertben próbálkozol és ott van a kutyád is, mindenképp figyelj rá, nehogy a sötétben feldöntse az állványt a géppel együtt. Az enyém elég hamar megtanulta, hogy nem mehet az állvány közelébe, még futtában is kikerüli szerencsére. 

Mikor használd a B záridőt? Egyáltalán mi az?
A B (bulb) záridővel te szabályozhatod, mennyi ideig tartson az expo. Ez lehet akár egy óra is. A távkioldót be kell nyomni, aztán érdemes telón stoppert indítani és úgy kitapasztalni, mennyi időre van szükséged. Ekkora záridőknél a csillagok elmozdulnak és csíkot húznak a képen, de ha te pont ilyen képet szeretnél, akkor a B záridőt neked találták ki. Ilyenkor érdemes az isot lejjebb húzni, akár a legkisebb értékre is. Így akár 10 perces záridőt is használhatsz nyugodtan.

Ebben a cikksorozatban a saját, kevésbé jól sikerült képeimről fogom elmondani, miért is lettek rosszak. Elvégre miből tud legjobban tanulni az ember, ha nem a saját maga által elkövetett hibákból?

Telibe fotózott, csonkolt Manó

Itt biztosan Manó orrát akartam kiemelni, ami nem valami eredeti ötlet. Túl közeli az egész, csonkoltam a füleit és a száját is.
Hogy lehetett volna jobb? 
Egy-két lépés hátra, szemből fotózva, guggolva.

Borzasztó háttér és csonkolás II.

Nem is tudom, hogy gondoltam ezt a képet. Gagyi katalógosba illő beállítás, szörnyű háttérrel kombinálva. Túl szűk a rekesz, szinte minden éles a képen. 
Hogy lehetett volna jobb?
Ezt a pózt mindképp hanyagolni kellett volna. Helyette mindketten maradhattak volna rendesen ülve, oldalról fotóztam volna, az egyikük pedig kinéz a másik válla mögül, ellenfényben, mosollyal, stb.

Középre komponálva

Kicsit alulexpós, a középre helyezés unalmas és háttér miatt nem hogy kiemelkedne, inkább elveszik a levél a képen. 
Hogy lehetett volna jobb?
Őszintén? Sehogy. A levélfotózás unalmas egy idő után, ez ek a levelek pedig egyszerűen csak sárgák, semmi érdekes sincs bennük. Persze, más nézőponttal lehetett volna szórakozni, de felesleges.

Túl erős árnyékok

A kép 11 körül készülhetett és ezzel azt hiszem mindent elmondtam. Ilyenkor nem érdemes portrézni, vagy bármi mást fotózni. Kár érte, rendes megvilágítással lehetett volna egy aranyos portré.
Hogy lehetett volna jobb?
Ha napnyugtakor készült volna, vagy ha mégis délelőtt, akkor árnyékban és kicsit vakuval derítettem volna az arcát. 

A fehéregyensúly (angolul White Balance) azt a célt szolgálja, hogy a képeken a fehér színek fehérként jelenjenek meg. Ez így nappali fényben, kint egyszerűnek tűnik, de bizony ha bent fényképezel, esetleg még egy lámpa is ég, akkor mindjárt nem olyan egyszerű a történet. 
Az emberi szem általában a fehéret fehérnek látja, ám a fényképezőgép ezt máshogy érzékeli. A legkisebb kompaktokon is be lehet állítani a fehéregyensúlyt, ami a P módon kívül általában auto módban van. Az auto viszont lámpafénynél, napfelkelténél sokszor tévedhet, így jobb, ha mechanikusan állítjuk be. 

Az én gépemen ilyen beállítási lehetőségek vannak

De beállíthatjuk teljesen manuálisan is, a Kelvin-érték megadásával, ami a színhőmérsékletet jelenti. 

Én az első képkockán látható beállítást szeretem a legjobban, főleg télen, mert jó kis meleg színárnyalatokat ad a képnek. Naplementében is érdemes ezzel fotózni, mert az auto fehéregyensúllyal nem mindig jönnek át a gyönyörű színek teljesen. Egyébként vagy ezt, vagy az árnyékos (felül a 3.)  beállítást használom legtöbbet, az árnyékos a zöld színeket szépen kiemeli és természetes hatást kölcsönöz a képnek.