Új gép vásárlás előtt mindenki szereti megnézni a gép műszaki adatait, ám sok olyan dolog akadhat a felsorolásban, amit nem ért, vagy nem ismer az ember. Íme egy példa az ilyen adalapokra: link . Ez az én fényképezőgépem adatlapja és ezen keresztül fogom megmutatni, melyik pont mit jelent. Elég hosszúra sikeredett, a legfontosabb dolgokat vastagbetűsen kiemeltem. 

• Kategória
  Ide nyilván az kerül, hogy milyen típusú géppel állsz szemben. Sokféle lehetőség lehet, lehet kompakt, lehet ultrazoom, cserélhető objektíves tükör nélküli fényképezőgép, bridge.
• Váz jellege
  A belépő kategóriájú DSLR gépek általában műanyag öntvényes vázak, a drágább, erősebb fényképezők pedig már magnéziumöntvényből készülnek, valamint léteznek csepp és porálló vázak is.
• Felbontások
  Azt hiszem, ez magától értetődő. Beállíthatod, hány megapixellel, mekkora felbontásban készítesz képet.
• Képarány
  A legtöbb tükörreflexes fényképezőgépnek 3:2es képaránya van, kivéve az Olympust, ami 4:3os.
• Érzékelőlapka pixelszáma
  Ez azt jelöli, mekkora felbontásban képes képeket készíteni a fényképezőgép.  Ám ez nem a valós pixelszám a legtöbb esetben.
• Érzékelőlapka mérete
  Ha DSLR géped van és leveszed az objektívet, megnézheted az érzékelőlapkát. Ennek a miliméterben megadott nagysága a pl. 23,6x15,8. Erre is a minél nagyobb, annál jobb elv szokott érvényesülni. Pl. egy fullframe váznál, mint a Nikon D800, az érzékelőlapka 35,9x24 mm.
• Érzékelőlapka típusa
  Lehet CCD és CMOS. Az érzékelőlapka feladata, hogy az objektíven beáramló fényt digitális jelekké alakítsák. Valójában a két típus azonos alapokon nyugszik, kialakításban különböznek.
• Effektív pixelek száma
  Ez adja a valós pixelek számát, amivel a fényképezőgép dolgozik. A megapixel a digitalizáló mátrixban lévő függőleges oszlopok és vízszintes sorok összeszorzása. Egy megapixel 1.000.000 képpontot jelent.
• Színszűrő
  Azt jelöli, mint színteret használ a fényképezőgép. A színtér a színek ábrázolására használt virtuális koordináta-rendszer.
• Érzékenység
  A szenzor érzékenysége a fényre. ISO érték szerint szokás megadni, de előfordul, hogy ASA-ként emlegetik. A skálán a kétszeres érték kétszeres érzékenységet jelent. Pl. így: 100, 200, 400, 800. Felemelt ISO értékkel kevésbé jó fényviszonyok között is tudunk világos képet készíteni.
• Zoom
  Cserélhető objektíves gépeknél ez ugye az objektívtől függ. A zoom a változtatható gyújtótávolságot jelenti. A zoom lencsék gyújtótávolsága mindig két konkrét érték közt helyezkedik el. 
• Digitális zoom
  Ilyen csak kompakt gépeken van és jelentős minőségromlást eredményeznek.
• Automatikus élességállítás
  Az a fajta élességállítás, mikor az exponáló gomb félig lenyomásával a gép állatja az élességet az adott témára. 
• Kézi élességállítás
  Ez a kompakt gépeken nem jellemző, inkább csak a komolyabb bridge és persze a DSLR gépeken elérhető funkció. Az élességállító gyűrű tekerésével magad állíthatod be az élességet.
• Élességállítás módja
  Ez szoftveresen be van programozva a fényképezőgépbe, gépenként változó.
• Közelpont normál élességállításnál
  Az objektívtől függ, de pl, ha 50 cm, az azt jelenti, hogy normál állásban 50 cmrre tud a legközelebb fókuszálni. 
• Közelpont makró módban
  Kompaktokra jellemző, ugyanaz, mint ami az előbbi pontban volt. DSLR géppel makrózni csak makró objektívvel, vagy makró konverterrel, illetve makró lencsével lehet.
• Fehéregyensúly állítás
  Itt megnézheted, hány előre beállított fehéregyensúly fajta közül választhatsz. Profibb gépeken a fehéregyesnúly finomhangolható Kelvin értékben.
• Fényerő
  Az objektívtől függ, kompakt gépeken a standard általában f/2.8-f/5.6 közt szokott lenni. Ez azt jelenti, hogy legkisebb gyújtótávolságon a legnagyobb a fényerő és a zoommal arányosan csökken a fényerő. 
• Legszűkebb blende
  Ez is objektívfüggő, kompaktokon f/11 körül szokott lenni. 
• B záridő
  A B, azaz Bulb záridő által olyan hosszú exponálási időket használhatunk, amilyeneket csak szeretnénk. Az expo gomb nyomva tartásával használható. Kompakt gépeken ilyen funkció nincs. 
• Leghosszabb záridő
  DSLR gépeken ez 30 mp, kompakt gépeken változó. Általában 6 és 8 mp között szokott lenni.
• Legrövidebb záridő
  A legrövidebb 1/8000 mp, de sok gépen ez "csak" 1/4000 mp. Kompaktokon ennél hosszabb, általában 1/2000 szokott lenni a maximum.
• Beépített vaku
  Kompaktokon sokszor beépített, DSLR és erősebb kompaktoknál felugró vaku van.
• Vaku hatótávolsága (v. kulcsszáma) 
  A kulcsszámból ki lehet számítani, hogy egy adott távolságnál milyen rekeszérték adja a helyes expot. A kulcsszámot el kell osztani a vaku és a téma távolságával. 
• Külső vakucsatlakozás fajtája
  Ez a vakupapucs, azaz a vakupapucs segítségével rendszervakut csatlakoztathatunk a géphez. A szinkronidő pedig a legrövidebb megvilágítási idő villanófény segítéségével. 
• Vakumódok
  A beépített vaku módjai, gépenként változó.
• Expozíció korrekció
  A gép által mért adatok alapján automatikusan beállított rekesz és záridő manuális utána állítása.
• Fénymérés
  Kiválasztható fénymérési módok. Így a gép saját magának állítja be a záridőt, illetve, ha olyan módban vagyunk, minden mást.
• Blende előválasztás
  Azaz van-e lehetőség a manuális blende beállításra. Kompakt gépeken nincs, bridge és DSLR gépeken igen. 
• Záridő előválasztás
  Ugyan az, mint a blende előválasztásnál.
• Szűrőméret
  Objektívtől függ, kompakt és néhány bridge gépre nem lehet szűrőt tenni, mert zoomolásnál az objektív szélessége változik.
• Adapter szükséges az előtétlencséhez
  Bizonyos kompakt gépekhez gyártanak adaptereket, amik által használhatók szűrők.
• Sorozatfelvétel
  Hány kép/másodperc gyorsasággal képes a gép sorozatfeltévelt készíteni, illetve hány .jpeg és .nef (raw) képig mehet egy sorozat.
• Videó maximális felbontása
  HD, vagy FullHD, illetve egyébként felbontások, ha van rajta videófunkció.
• Automatikus sorozatok
  Például HDR képekhez, vagy különböző fehéregyensúllyal való fotózáshoz. 
• Egyéb videóformátuk
  Megmutatja, milyen formátumban menthető még el a videó.
• Távirányító
  Azaz távkioldó. :) Kompakt gépekhez nincs, bizonyos bridge gépekhez van. Illetve DSLR gépekhez. Hosszú záridőkhöz, vagy csak a kényelem kedvéért használhatóak.
• Videó kimenet
  Különböző kimenetek, amik segítségével egyből a tvhez kapcsolhatjuk a gépet és lejátszhatjuk őket.
• Belső memória
  Ez általában nagyon kevés, DSLR gépekben nincs is.
• Memória bővítés jellege
  Itt adják meg, milyen memóriakártya kell a gépbe.
• Veszteségmentes formátum
  Ez a raw formátumot jelöli, kompakt gépeken nincs ilyen.
• Tömörített formátum
  Ez a .jpeg formátum, minden gépen van ilyen. 
• Tömörítési fokok
  A Basic képek kevesebb helyet foglalnak, mint a Fine képek, de rosszabb a minőségük. Minden gépen beállítható.
• Kereső
  DSLR és bridge gépeken az LCD felett található kis üveg, amibe belenézve komponálhatjuk meg a képet és készíthetjük el. Bridge gépekben EVF van, ami a kicsinyített mása annak, amit az LCD képernyőn látsz. Ezek sokszor a szemnek zavaróan kicsi méretben jelennek meg, de azért használhatóak. DSLR gépekben az objektív által látott valós képet láthatjuk, gépenként változó, de egyébként nagy méretben. 
• Kijelző
  Az LCD kijelző a gép hátulján és annak inchben megadott felbontása.
• Csatlakozás a számítógéphez
  Az USB csatlakozás fajtája.
• Akkumulátor
  A géphez való akksi fajtája és és erőssége.